Vízkereszt

 

 

2026. január 6. – Kedd, Urunk megjelenése (Vízkereszt)

Amikor Heródes király idejében Jézus megszületett a judeai Betlehemben, íme, napkeletről bölcsek jöttek Jeruzsálembe, és tudakolták: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk előtte.” Meghallotta ezt Heródes király és megrémült, s vele egész Jeruzsálem. Összehívatta a főpapokat és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hogy hol kell születnie a Messiásnak. Azok így válaszoltak: „A judeai Betlehemben, mert ezt írja a próféta: Te, Betlehem, Juda földje, bizony nem vagy a legkisebb Juda nemzetségei között, mert belőled jő ki a fejedelem, aki pásztora lesz népemnek, Izraelnek.” Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét. Aztán ezzel küldte őket Betlehembe: „Menjetek, tudakozódjatok szorgalmasan a gyermek felől, és ha megtaláljátok, jelentsétek nekem. Én is elmegyek, hogy hódoljak előtte!”
Ők pedig, miután meghallgatták a királyt, elindultak. És lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük járt, míg meg nem állapodott a ház fölött, ahol a Gyermek volt. A csillagot meglátva nagyon megörültek. Bementek a házba, és ott látták a Gyermeket anyjával, Máriával. Földre borulva hódoltak előtte, majd kinyitották kincseszsákjaikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba.

Mt 2,1-12 

 

 

Vízkereszti ünnepi liturgia a Bazilikában 12.15-kor. 

 

 

Romance - Székely fonó

 

 

https://gyoriszinhaz.hu/eloadasok/szekely-fono/

 

A Győri Balett és a Győri Nemzeti Színház első közös egészestés koprodukciója a magyar zenei örökség egyik legnagyobb alakja, Kodály Zoltán munkássága előtt tiszteleg, két különböző, mégis egymást kiegészítő alkotással. Míg az egyik a kortárs tánc nyelvén, a mozdulatokon keresztül szól a szerelemről és az emberi kitartásról a másik a hagyományos népi gyökerekből, a népdalokból és a daljátéki műfajból építkezik.

Romance című koreográfiájában Velekei László és a Győri Balett új szemmel közelít a zeneszerző életművéhez. A koreográfus korábbi, nagysikerű KODÁLY című alkotását gondolta tovább, hogy a világhírű zenetudós, népzenekutató és pedagógus örökségét a tánc formanyelvén is életre keltse. A Romance egy szerelem történetét meséli el, mely a nehéz időkben született és egy életen át elkíséri az embert.

A Székely fonó – Kodály Zoltán egyfelvonásos daljátéka a Győri Nemzeti Színház történetében először kerül bemutatásra, Keresztes Attila rendezésében. A mű különlegessége, hogy nem egyetlen történetet mesél el, hanem a népi élet, az emberi érzések és a természetközeli lét apró pillanataiból teremt költői tablót. A dalokból összeálló zenei fonat a magyar lélek szomorkás, vágyakozó, mégis hittel teli világát idézi meg – egy eposzt, amelyben a múlt és a jelen egyaránt megszólal.

Az est különlegessége, hogy a magyar zene és a magyar lelki identitás kettős arcát mutatja meg: a népi hagyomány mélységeit és a kortárs ember érzelemvilágát ütközteti, azonban Kodály zenéje híd a múlt és a jelen között – ahogyan e két produkció is párbeszédet teremt hagyomány és megújulás között.

MOZI (34.)

 

https://kritikustomeg.org/film/84939/first-cow-az-elso-tehen-2020

 

Kelly Reichardt: Az első tehén [The First Cow] (2019, amerikai, felirattal, 122 perc)

 

„Madárnak fészek, póknak háló, embernek barátság.” (William Blake)

 

[Az Oregonban játszódó First Cow a zsáner kötelező motívumai nélkül, sőt, azok ellenében mesél el egy egyedi történetet, amely lerúgja magáról a műfaji kliséket, helyettük egyéni sorsokra, érzésekre, mikrotörténetekre fókuszál.

A két főszereplő, a prémvadászok közé keveredett, de magát kényelmetlenül érző szakács, Cookie és a világlátott kínai vándor, King Lu igazi anti-western-főszereplők, hiszen távol tartják magukat az erőszaktól, kicsit talán gyávák is, céltudatos hódítók vagy fegyverforgatók helyett pedig csak sodródnak, hogy a lelki alkatuknak megfelelő otthont és munkát találjanak maguknak. Hozzájuk hasonlóan az összes mellékszereplő is árnyaltabb a megszokott típuskarakternél: kötelező műfaji sarokpontok helyett hús-vér prémvadászok, tisztek, előkelőségek és indiánok lakják be az örökké nedves, buja környezettel körülvett, sebtében összetákolt táborhelyet. Meg persze egy tehén, aki az első az Édenkertnek tűnő vidéken, tehát igazi szenzáció.

A rendező felteszi a kérdést: valójában milyen apróságok kellenek ahhoz, hogy a vadonból otthon legyen? A választ a régi otthon ízeiben találja meg – Cookie és King Lu ugyanis a gazdag elöljáró tulajdonában álló tehén tejét ellopva sikeres süteménysütő vállalkozásba kezdenek. A lírai, hangulatfestő film egyetlen konfliktusa ebből a simlis megoldásból fakad – végig fennáll ugyanis a veszély, hogy lebuknak, azaz a nosztalgiától elvakult kuncsaftok rájönnek, hogy mitől is olyan finomak a fánkok, a tehén tulajdonosa pedig felismeri, hogy a saját tejét sütik ki neki a sáros piactéren.

A First Cow olyan édes film, mint Cookie mézes süteményei – elolvad a szánkban, így mi is könnyen elolvadunk tőle. Az embersége, szépsége, érzékenysége és természetessége rabul ejtő, az ártatlan humora pedig szokatlan derűbe vonja a melankolikus fennhangoktól sem mentes történetet. Reichardt filmje a férfibarátságot ünnepli, két kívülálló rokonlélek magától értetődő egymásra találását egy másfajta férfiasságot ünneplő világban. Cookie és King Lu harmonikus köteléke olyan érték, ami korokon átívelve ünnepelhető – ezt hangsúlyozza a film jelen idejű prológusa is, amely egyszerre hívja fel a figyelmet a folytonosságra és múlandóságra.]

 

Néhány írás, értelmezési próbálkozás:

https://filmtett.ro/cikk/a-baratkozas-lehetosegei-first-cow

https://www.filmtekercs.hu/kritikak/first-cow-kritika

https://tiszatajonline.hu/film/eltunt-baratok/

 

Egy hosszabb tanulmány, dolgozat:

https://metropolis.org.hu/anti-western-az-amerikai-hatarvidekekrol