10.B Lengyelországban

 

Szent II. János Pál pápa és a Tátra

10.B osztály december 9-11. között Lengyelországban, Zakopanéban és környékén járt. Az erről az útról készült beszámolójuk alább olvasható.

Az elmúlt évben megnyert a Waclaw Felczak Alapítvány által meghirdetett pályázat során annyira megtetszett Lengyelország, hogy idén is pályáztunk. Az eredeti terv szerint október 8-10 között mentünk volna, de ez időpont rajtunk kívülálló okok miatt meghiúsult.

Iskolánk keresztény értékrendet valló, a bencés rend által fenntartott intézmény. 1996-ban meglátogatta az Apátságot és az iskolát Szent II. János Pál pápa. E látogatás kapcsán kerestük fel a tavalyi évben Krakkót, Wadowicét, ahol meglátogattuk a pápa szülőházát. Ott láttuk, hogy milyen szenvedélyes síző volt, és akkor fogalmazódott meg a gondolat bennünk, hogy a kedvenc síparadicsomába is jó lenne ellátogatni. Idén erre adtuk be a pályázatot. Szerencsés egybeesés, hogy Waclaw Felczak is Zakopanéban van eltemetve, így az ő életének a helyszínét is láthatjuk. 

Előkészítésként meghívtuk az osztályhoz Hortobágyi Cirill főapát urat, hogy tartson előadást nekünk a teremtésvédelem témakörében, amely kiemelten fontos volt Szent II. János Pál pápa számára is, akinek a nyomába szegődtünk. Idén azt terveztük, hogy a tavaly megismert helyek után Zakopanéba megyünk, hogy ott legyünk, ahol a szent pápa fiatalon annyira szeretett síelni. Cirill atya 5T projektje túlzás nélkül mondható, hogy bejárta a világot.

Az 5T az alábbi cselekvési tervekből áll:

• Takarékoskodj az energiával!
• Tudatosan vásárolj!
• Tölts több időt a természetben!
• Táplálkozz egészségesen!
• Tekints magadra teremtményként, aki Isten vendége a Földön!

Ezek közül mi minél többet meg szerettünk volna valósítani a kirándulás során. Az energiával való takarékoskodás jegyében busszal mentünk és sokat sétáltunk, túráztunk, a tudatos vásárlás jegyében a szokásos karácsonyi osztály ajándékozást saját kezű munkákkal egészítettük ki és az ajándékozást Lengyelországban ejtettük meg. Zakopane maga a természet egyik legékesebb példája, nagy élmény volt a túra és a nagy hó, ami közben leesett. A szállásunkon helyi termelők helyi ételeit ettük a vendégházban, és vallásos iskola vallásos diákjaiként és pedagógusaiként hálát adtunk a Teremtőnek, hogy itt lehettünk és részei lehetünk a Teremtésnek.

December 9-én a kora reggeli órákban indultunk Pannonhalmáról, 39 diák és 3 nevelőtanár. Az út hat órát vett igénybe. Zakopanéban már várt bennünket a helyi, de magyar idegenvezetőnk Csomor Márton, akivel megnéztük az ótemplomot. A fatemplom belseje mindannyiunkat ámulatba ejtett, különösen az, hogy a gorálok, a helyi közösség, a templom építői magyarnak vallották magukat a vezetőnk szerint. Mesélt nekünk a helyi szokásokról, sok információt tudtunk meg a második világháború bátor hegyi vezetőiről, többek között Waczlaw Felczakról is, mint a helyi ellenállás futárszolgálatának egyik szervezőjéről. Amit mi 6 óra alatt tettünk meg busszal, azt ők, életveszélyben tették meg gyalog, van aki több tízszer. Lenyűgöző teljesítmény. Az ótemető különleges síremlékei között ezen hősök sírjait néztük meg, és Felczak sírjánál koszorúztunk is. Ezután vezetőnkkel felmentünk siklóval a  Gubalówka csúcsra, és közben hullani kezdett a hó. Az éjszakákat Koscieliskoban töltöttük egy nagyon szép gorál vendégházban.

December 10-én reggeli után a kis hóban elindultunk a tengerszem felé. Az eredeti terv szerint a chocholowi völgybe mentünk volna, de a fiúk állóképességét jobban próbára akartunk tenni, ezért mentünk inkább velük a Morskie Oko tóhoz. A túra nagy ködben indult, sajnos nem láttuk a környező hegyeket, de a kis hó és közben a túra maga feledtette velünk ezt a hiányt. A 18 kilométeres út során a helyet szintén meglátogató varsói cserkészekkel együtt túrázva tettük meg, közben meséltünk egymásnak arról, ki honnan jött. A tó be volt fagyva és nagyon átfáztunk, ezért egy csoportkép után indultunk is vissza. A vacsora után a közösségi térben tartottuk meg az osztálykarácsonyunkat, amikor is egymásnak írt versekkel adjuk át a sok esetben kézműves ajándékot, amit egymásnak írtunk, készítettünk. Nagyon vicces és kellemes alkalom volt.

December 11-én vasárnap reggel lengyel nyelvű misén vettünk részt, ahol az osztályunk bencés szerzetese is részt vett a celebráláson. A mise után még Zakopanéban a karácsonyi forgatagban, nagy hóban mindenki megkóstolta a helyi specialitásokat, sokféle sajtot, többet lekvárral és különböző hústálakat ettünk.  A szabadidő végén indultunk haza és este 8 órára érkeztünk meg Pannonhalmára. Az út mindannyiunknak nagy élmény volt.