Pannonhalmi kirándulás
2023. október 15-én, hajnali négy órakor még az egész város aludt, kivéve azt a busznyi lelkes diákot és tanárt, akik Pannonhalmára igyekeztek. Indulás után még a hatalmas izgalom ellenére is hamar álomba szenderültünk.
Utunk folyamán, délután felé bekapcsolt a busz mikrofonja, felszólalt Petres Gergő, iskolánk 12. B-s tanulója, hogy az 1956-os forradalomról beszéljen nekünk. Tudniillik, utunk fő célja az ’56-os szabadságharcról való megemlékezés volt. Gergő nagy lelkesedéssel beszélt a témáról, és ezért mi is átéreztük mondandóját.
Hosszas utunk első fő állomása Budapest volt, ahol, amellett, hogy pár napra elbúcsúztunk néhány diáktársunktól (ők itt találkoztak fogadóikkal), további információkat tudtunk meg a forradalomról, Horváth Tamás tanár úr jóvoltából. Későre járt, mire befutottunk Pannonhalmára, ahol a többieket is felvették a fogadó családok.
A hétfő és keddi napokat mindannyian a fogadóinknál töltöttük, ez a két nap tartalmasan, élménydúsan telt. Ezalatt az idő alatt életreszóló kapcsolatok születtek.
Szerdán új lendületet adott egymás viszontlátása, boldogan meséltük tapasztalatainakat. Ezt a napot a főapátság megismerésére szántuk, betekintést nyertünk a levéltárba, s olyan különleges kiváltságban részesültünk, hogy elővettek számunkra számos eredeti, többszáz éves iratot, például a tihanyi alapítólevelet (olyan iratokat is, amiket egyébként csak augusztus 20-án szoktak megmutatni).
Mindannyian megtettük a tőlünk telhetőt, hogy odafigyeléssel hallgassuk előadónk szavait, bár néha megingatott a fáradtság. Pannonhalmi tanulók vezettek körbe minket a főapátság épületében és a templomban. Ők olyan profin beszéltek, mint a vérbeli idegenvezetők, rengeteg érdekességre fény derült a helyről. Később alkalmunk nyílt bebarangolni az arborétumot is. A nap ünnepi szentmisével zárult. Ezt követően, opcionálisan megtekinthettünk egy lengyel filmet az iskola mozitermében. Rengeteg új információval gazdagodva bújtunk ágyba.
Csütörtökön (nagy örömünkre) újra buszozni kellett, ugyanis a Balatont és környékét látogattuk meg. Kis túra következett, megmásztuk a Tóti-hegyet, bár a csíki hegyekhez képest ez inkább dombnak minősült. Innen gyönyörű kilátás tárult a Balatonra és a környező hegyekre. Ezt követően Szigligetre mentünk, megnéztük a várat, amelynek történelméről sokat tanultunk, megcsodáltuk a kilátást, majd fagyiztunk egyet a Szigligeti Fagylaltozóban. Visszafelé megálltunk utoljára a Balaton partján. Bár reggel kissé morgolódva indultunk útnak, minden kényelmetlenséget megért a nap.
Pénteken minden a bál körül forgott. A pannonhalmi fiúk már csak erre tudtak gondolni, de nekünk még hátra volt Győr. Itt idegenvezetésben volt részünk, meséltek nekünk a vaskakasról, megtekinthettük a székesegyházat, benne a Szent László-hermával. Két óra szabadidőt kaptunk, hogy magunktól is szétnézhessünk a városban. Mindenkit lenyűgöztek a hely nevezetességei, még az erős szélfúvás ellenére is.
A hét egyik fénypontja a bál volt. Lázasan készülődtünk, igyekeztünk a legjobb formánkat hozni. A díszvacsora után keringő nyitotta az eseményt. Ezt a legkülönbözőbb zenei műfajok követték, nyugodtan mondhatjuk, hogy ott aztán volt minden. Örültünk, hogy betekintést kaptunk a rendezvénybe, mindannyian nagyon jól éreztük magunkat. A tánctól kellőképpen kifáradva tértünk vissza a szállásra.
Másnap hajnalban ideje volt indulni. Fájó szívvel búcsúztunk a helytől, amely annyi maradandó élménnyel gazdagított, és a sok baráttól, akiket a héten szereztünk. Mégis örültünk, hogy alkalmunk volt együtt megemlékezni 1956 eseményeiről, s közben új felfedezéseket is tenni. Hazatérve mindent elmeséltünk a családunknak és az osztálytársainknak.
Köszönettel tartozunk a Rákóczi Szövetségnek és a Pannonhalmi Apátságnak, hogy lehetővé tették ezt a felejthetetlen utat!
Solymosi Boglárka (X. B) és Lázár Éva (X. C)
https://segitomaria.ro/pannonhalmi-kirandulas/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése