https://kritikustomeg.org/film/141611/daneh-anjeer-moghadas-a-szent-fuge-magja-2024
Mohammad Rosoulof: A szent füge magja [بــذرة التين المقدّس]
(2024, iráni-francia-német, felirattal, 167 perc)
[A filmben egy család történetét követhetjük nyomon. Egy rideg hivatali épületben járunk, ahol az apa, Iman megtudja, hogy munkájának végre beérett a gyümölcse, ugyanis előléptetik vizsgálóbíróvá – kinevezésével azonban nemcsak jobb fizetés és elismerés jár, hanem hatalmas bürokratikus és morális terhek, illetve egy pisztoly is, hogy legyen mivel megvédenie magát. Teheránban ugyanis – ahogy a valóságban is – tiltakozások robbannak ki, miután egy fiatal lány – aki megtagadta a hidzsáb viselését – őrizetbe vétele után gyanús körülmények között meghal. A társadalmi feszültségek lassacskán begyűrűznek Iman családjába is, a férfi pedig szorult helyzetben találja magát. Hiába tapasztalja meg munkája során újra és újra, hogy a hatalom hogyan tiporja el saját polgárait, hiába szólal meg a lelkiismerete, és hiába figyelmeztetik lányai is arra, mi történik odakint az utcákon, amikor egy nap otthonában váratlanul eltűnik a pisztolya, a paranoia eluralkodik rajta, és úgy dönt, saját maga folytat le vizsgálatot a családja ellen.
A történet jelentős része tökéletesen realisztikus, igazi klasszikus szociális dráma egy látszólag átlagos családról. Adott egy apa, aki éjt nappallá téve dolgozik, hogy jobb körülményeket teremtsen a családjának. Megismerjük az anyát, aki szintén a különböző társadalmi szerepek közt őrlődik: jó feleségnek, háziasszonynak kell lennie, próbálja szeretettel nevelni a gyerekeit, úgy, hogy közben ne ássa alá az apa tekintélyét sem. És persze ott van a két lány, akik a kamaszkorba lépve, már a közösségi médián szocializálódva természetszerűleg szembefordulnak a vallási és társadalmi hagyományokkal.
A szent füge magja bár egy konkrét ország valós politikai állapotáról beszél, végső soron a bűnösség fogalmát vizsgálja, azt az időtlen kérdést feszegeti, vajon mennyire képes a folyton változó emberi gondolkodás helyesen meghatározni, hol kezdődik valaki bűnössége. Egyáltalán lehetséges-e anélkül kereteket szabni másoknak, hogy magunk is bűnösökké válnánk. Az emberi gondolkodás, a korszellem ugyanis folyamatosan változik, jóról és rosszról alkotott fogalmaink pedig meglepően könnyen átalakulnak – de vajon a társadalmi intézmények képesek-e megfelelő gyorsasággal reagálni a változásokra? Raszulof filmje nyugtalanító választ ad erre, és nem is szükséges feltétlenül a történelmünkre gondolni, elég hozzá napjaink eseményeit figyelnünk, hogy belássuk, valószínűleg igaza van. Hiszen Kafka óta tudjuk: mindenki bűnös – a kérdés csak az, kit ítélnek el.]
A film rendezője odahaza politikailag megbízhatatlannak számít. Eddig elkészült filmjeit Iránban nem vetíthetik, külföldön viszont annál nagyobb sikerrel. 2010-ben filmforgatás közben letartóztatták rendezőtársával, Dzsafar Panahival együtt. (Az idei cannes-i filmfesztiválon Panahi legújabb filmje kapta meg az Arany Pálmát.) Hat év börtönbüntetésre ítélték, amit később egy évre csökkentettek. Ezután óvadék ellenében szabadlábra helyezték, de húsz évre eltiltották a filmkészítéstől. Így az ezutáni filmjeit titokban készítette németországi emigrációjából haza-haza látogatva. 2022-ben börtönbüntetésből szabadulva mindjárt nekilátott A szent füge magja forgatásához, amelyet cannes-i bemutatójára szélsőséges körülmények között tudott csak elkísérni: az Iszlám Köztársaság nyolc év börtönbüntetésre, korbácsolásra és pénzbírságra ítélte, ha csak nem vonja vissza a nevezést, a hatóságok pedig razziáztak az operatőrénél, kikérdezték a szereplőit, és rajtuk keresztül nyomást gyakoroltak rá. Ő azonban minden elektromos eszközét hátrahagyva gyalog jutott el egy faluhoz az iráni határra, majd huszonnyolc napig utazott titokban, papírok nélkül, hogy elérjen a francia riviérára, abban a tudatban, hogy soha többé nem térhet vissza hazájába. Bár Raszulof filmjének metaforikus címet adott, egy négy fős családon belül nyíltan mutatja meg, hogy mit tesz, hogyan fojtja meg az iráni rendszer nem csak az ellene lázadókat, hanem a saját híveit is.
https://www.kulter.hu/2025/02/a-szent-fuge-magja-kritika/
https://www.filmtekercs.hu/kritikak/a-szent-fuge-magja-the-seed-of-the-sacred-fig-kritika
https://filmtett.ro/cikk/mohammad-rasoulof-the-seed-of-the-sacred-fig-kritika
https://hang.hu/kritika/kiben-bizz-akkor-ha-kotelezo-hazudnod-apadnak-es-lanyodnak-172118
A rendező életútjáról:
https://telex.hu/kult/2024/10/28/mohammad-raszulof-a-szent-fuge-magja-iran-menekult-rendezo-biff
A forgatás viszontagságairól következményeiről (az írás vége felé):
https://wmn.hu/kult/64166-szent-fuge-magja-iran-mahsa-amini-filmajanlo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése