A nagyotmondó legény
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, ahol a kurta farkú malac túr, volt egy szegény ember, s annak három fia. Egyszer a király kihirdetteti az egész országban, hogy annak adja leányát s fele királyságát, bárki fia-borja legyen, aki valami olyat tud mondani, hogy azt ő el ne higgye. Meghallja ennek a hírét a szegény ember, s mondja a fiainak: - Na, fiaim, próbáljatok szerencsét, hátha megsegít az Isten. Az idősebb meg a középső fiú azt mondták, hogy ők már csak itthon maradnak, túrják a földet, hanem a legkisebb fiú kétszer sem mondatta magának, indult a király városába. Hát, amikor megérkezik a király udvarába, tele van az udvar királyúrfiakkal, hercegekkel, grófokkal, bárókkal, minden rendű és rangú legényekkel. Volt ott hosszú süveges tót is, de még cigánylegény is. Mondottak azok mindent, egyik nagyobbat a másiknál. De mondhattak akármit, a király mindent elhitt. Mikor aztán nagy szégyenkezve mind eltakarodtak, s kitisztult az udvar, fölment a szegény legény a királyhoz, köszöntötte illendőképpen. - Adjon isten, jó napot, felséges királyom! - Adjon isten, fiam, hát mi járatban vagy? - Én bizony, felséges királyom, szeretném feleségül venni a királykisasszonyt. - Elhiszem, fiam, de aztán miből tartanád el? - Hát van egy kicsi földünk. - Elhiszem, fiam. - De van ám két ökrünk is, meg egy tehenünk. - Elhiszem, fiam, hogyne hinném. - Hm, de a minapában akkorára nőtt az udvarunkban a trágyadomb, mint egy torony. - Én azt is elhiszem, fiam, hogyne hinném. - Azt a nagy trágyadombot a két bátyámmal mind kihordottuk egy talyigán, három nap alatt. - Hiszem, fiam, hiszem. - Az ám, csakhogy nem a mi földünkre hordottuk, hanem a szomszéd földjére. - Hiszem, fiam, hiszem. - Mikor ezt észrevettem, hazamegyek, s mondom az apámnak, hogy mi történt. - Hiszem, fiam, hiszem. - Kimentünk négyen, megfogtuk a földnek a négy sarkát, felemeltük, s a trágyát szépen a mi földünkre borítottuk. - Én elhiszem fiam, ha nem is mondod. - Azután bevetettük a földünket búzával. - Hiszem, fiam, hiszem. - De aztán nőtt ebből a búzából olyan sűrű rengeteg erdő, hogy olyat még felséged sem látott. Termett ott annyi makk is, mint égen a csillag. - Hiszem, fiam, hiszem. - Mondja az apám: "Én bizony nem vágom ki ezt az erdőt, hanem veszek egy csorda disznót, s a makkot megetetem." - Hiszem, fiam, hiszem, hogyne hinném. - Az ám, de a disznócsorda mellé pásztor is kellett. - Hiszem, fiam, hiszem. - Mit gondol, felséges királyom, kit fogadott fel az apám? Felségednek éppen az öregapját. - Hazudsz, te akasztófáravaló! - kiáltott nagy haraggal a király. De már most hiába, elszólta magát. Egyszeriben papot hívatott, a leányát összeadatta a szegény legénnyel, neki adta fele királyságát, s megígérte, hogy holta után övé lesz az egész. Csaptak aztán nagy lakodalmat, folyt a bor Hencidától Boncidáig. Mindenki kapott valamit, aki odakerült. Én is egy csontot kaptam, azzal elszaladtam. Itt a vége, fuss el véle.
/Benedek Elek gyűjtése/
1. nap: aug. 4. (hétfő)
(Berettyóújfalu) → Hencida → Szentjobb 70 km
2. nap: aug. 5. (kedd)
Szentjobb → Margitta → Szilágynagyfalu 65 km (össz.: 135 km)
3. nap: aug. 6. (szerda)
Szilágynagyfalu → Kraszna → Zilah → Almásszentmihály 65 km (össz.: 200 km)
4. nap: aug. 7. (csütörtök)
Almásszentmihály → Doboka → Bonchida 60 km (össz.: 260 km)
5. nap: aug. 8. (péntek)
Bonchida → Válaszút → Kolozsvár 30 km (össz.: 290 km)
290 km (1-5. nap) + 175 km (6-7. nap)
+ 2 nap:
6. nap: aug. 9. (szombat)
Kolozsvár → Körösfő → Királyhágó 85 km (össz.: 375 km)
7. nap: aug. 10. (vasárnap)
Királyhágó → Nagyvárad → Ártánd 90 km (össz.: 465 km)
eddig: 11.471 km
... valamikori tervek a jövőre: /tervezés alatt/
- Velence
- Athén
- Szász erődtemplomok (csillagtúra)
- Mükéné - Trója (Kis-Ázsia)
- Szicília (körtúra)
- Szentpétervár
- Gibraltár
- Csíksomlyó
- Milánó
- Barcelona
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése