Ph-2028A: 10. nap: Engen - Donaueschingen

2024. aug. 5. (hétfő)

10. nap

Engen - Donaueschingen - Neuf Brisach

táv: 142 km (+ 46 km svájci kitérő)

Pannonhalma - Donaueschingen: 1205 km

útvonal:

Engen – Singen - NÉMET-SVÁJCI HATÁR [1180 km] – Ramsen - SVÁJCI-NÉMET HATÁR [1188 km] – Singen – Engen – Tuttlingen – Möhringen - Donauversinkung (Duna-elsüllyedés) – Immendingen – Geisingen – Pfohren – Donaueschingen (Duna-forrás) – Wolterdingen - Hubertshofen – Mistelbrunn - Bubenbach, Eisenbach – Neustadt – Freiburg - Breisach (Breisach am Rhein) - NÉMET-FRANCIA HATÁR [… km] - Rajna - Neuf Brisach

összesen: 1351 km

PÁRIZS2024

PANNONHALMA – PÁRIZS

2024. júl. 27. (szombat) – aug. 12. (hétfő)

10. nap: 2024. aug. 5. (hétfő) Engen - Donaueschingen - Neuf-Brisach: 188 km [össz.: 1351 km]

ENGEN [Pannonhalma testvérvárosa]

· Anne-Frank-Sporthalle - sportcsarnok

· Alte Stadthalle

· hajnali kerekezés Svájcba

SINGEN

· hajnali város…

NÉMET-SVÁJCI HATÁR [1180 km]

RAMSEN

· Römisch-Katholische Pfarrkirche Peter und Paul Ramsen

SVÁJCI-NÉMET HATÁR [1188 km]

SINGEN

· Kirche St.Joseph

· Festungsruine Hohentwiel

· Burgruine Staufen

· Burgruine Hohenkrähen

· Mägdeberg Burgruine

~~Aach~~

· ~~Aach-forrás~~

ENGEN

· Anne-Frank-Sporthalle - sportcsarnok

· bringás városnézés

o Mariä Himmelfahrt

o Pappenheimer Haus [A konstanzi zsinat résztvevői itt szálltak meg!]

· vonatozás: Engen → Tuttlingen

TUTTLINGEN Duna bal partja (északi oldal)

· vasútállomás (Engen → Tuttlingen)

MÖHRINGEN

· középkori városmag (erkélyes házak, lépcsőzetes oromzattal)

· St. Andreas-plébániatemplom

· Duna-elsüllyedés: a kiszáradt Duna-mederbe a Krähenbach hoz először vizet, így a möhringeniek hamiskásan kacsintva azt szokták mondani, hogy a Duna valójában Möhringennél ered!

DONAUVERSINKUNG - DUNA-ELSÜLLYEDÉS Duna bal-jobb-bal partja

Duna bal partja (északi oldal)

· Duna-elsüllyedés (Donauversinkung) kezdete

Naturpark Obere Donau/Felső-Duna Természetvédelmi Park

[A Duna alig 26 km-rel előtte kezdte meg hosszú útját, s itt hirtelen eltűnik. A nyári és őszi hónapok során a folyómeder Immendingen után teljesen kiürül, hogy azután csak Möhringennél teljék meg újra. A 18. század kezdete óta tudják, hogy ezen a szakaszon víznyelők vannak. Már akkor sejtették, hogy a Duna eltűnt vize az Aach-forrásban lát újra napvilágot. Molnárok és parasztok elkeseredett kísérletet tettek a víznyelők eltömésére. A mind hevesebb vita eldöntésére 1877 őszén sót, színezőanyagot és erős szagú palakátrányolajat öntöttek a víznyelőkbe. A kísérlet sikerrel járt, 12 km távolságban, 182 méterrel mélyebben fekvő Aach-forrás vizében mindhárom anyagot kimutatták. A víz a jurakori mészkőben kialakult hatalmas barlangrendszeren keresztül szivárog el. A járatok térfogata közel 50 millió m³. Magas vízállás esetén 30 óra, szárazság esetén több mint 80 óra alatt jut el a Duna mélybe folyó vize az Aach-forrásig. Az elszivárgó víz, amelynek mennyisége évről-évre növekszik, évente 7000 tonna (2700 m³) meszet visz magával.

Az utóbbi időben végzett újabb nyomjelzős vizsgálatokkal kimutatták, hogy kisebb mennyiségben néhány környező forrásban is a Duna vize tör a felszínre.

Az Aachtopf Németország legnagyobb forrása, vízhozama átlagosan 8000 l/s, de elérheti a 28 000 l/s mennyiséget is! Miután az Aach a Boden-tóba ömlik, a Felső-Duna a Rajna mellékfolyója!]

[Fridingen melletti Duna-elsüllyedés: A Duna vize az Aachtopfhoz folyik el: 230 óra elteltével bukkan fel a légvonalban 19 km-re, 135 m-rel alacsonyabban feltörő forrásban!]

· ~~Aach forrása~~ ~~(kirándulás a forráshoz)~~ ~~[oda-vissza 36 km]~~

· Donaubrücke Immendingen Duna jobb partja (déli oldal)

IMMENDINGEN

· Naturpark Obere Donau/Felső-Duna Természetvédelmi Park kezdete [Sigmaringenen is túlnyúlik]

· Holzbrücke - Donau Wehr Immendingen Duna bal partja (északi oldal)

· Felső-kastély/vízi kastély

· Holzbrücke über die Donau Duna jobb partja (déli oldal)

GEISINGEN

· Geisingen cementműve

· Donaubrücke Geisingen Duna bal partja (északi oldal)

· Stadtkirche St. Nikolaus

PFOHREN

· ~~Entenburg – vadászkastély~~ ~~(1471)~~

[A monda szerint valamikor Vastag károly császár körbe-körbejárt a mocsárban Pfohren és Neudingen között. Szelleme gyöngybagolyként él tovább az Entenburgban.]

DONAUESCHINGEN [1250 km]

· Donauursprung - a Duna kezdete!... (2779 f.km)

· Brigach és Breg találkozása [ettől a ponttól nevezik az egyesült folyót Dunának!]

· Duna-forrás! (Fekete-erdő és a Boden-tó között)

· Stadtkirche St. Johann

· Schloss Donaueschingen - Fürstenberg-kastély (18-19. század)

o kastélypark: Duna-forrás [építménye: A. Weinbrenner tervei szerint (1875); márvány szoborcsoportja: A. Heer (1896) – Baar anyát és lányát, a Dunát jelképezi]

DUNA

A Duna karsztforráas 678 m tsz. f. magasságban, a Fekete-tengertől 2840 km-re bukkan a felszínre. Vízhozama 50-150 l/s. Tiberius – a későbbi római császár – leírja utazásairól szóló könyvében, hogy látta a „Duna forrásait”. Az I. századbaniId. Plinius utal a Duna forrására, ami a meder mellett fekszik, s ez megfelel a mai helyzetnek is. A donaueschingeni Duna-forrást 1292-ben említi először okiret. A híres térképrajzoló, S. Münster 1538-ban már a mai helyen jelölte meg a Duna forrását. Vize eredetileg 2 km-en át párhuzamosan folyt a Brigachhal, s ott a két patak és a Breg egy folyóvá egyesült. 1820-ban a kastély udvarát átalakították, és a Duna-forrás vizét új, föld alatti mederben vezették arra a helyre, ahol ma a Brigachba ömlik. Az összefolyási pontig a Breg teszi meg a leghosszabb utat, de mint sok más folyónál a világon, a Duna esetében sem a leghosszabb folyó a névadó. Ennek ellenére sokan a Breg-forrást tekintik Duna-forrásnak, ami Furtwangentől 6 km-re északnyugatra, az 1148 m magas Brend oldalában, 1078 m magasságban fakad.

A Duna kb. 10 000 évvel ezelőtt nyerte el mai formáját. A Volga után Európa 2. leghosszabb, legbővizűbb folyója.

Művészek sorát ihlette meg a Duna: ifj Johann Strauss: Kék Duna keringő

A mai napig vitatkoznak a Duna hosszáról: 2888 km vagy 2840 km??

A Duna forrása is viták tárgya: Donaueschingen vagy a Breg-forrás Furtwangen mellett?? A vitát a földrajztudós Strabo és a világutazó Plinius megállapításai döntötték el mivel mindketten a donaueschingeni forrást keresték fel vagy jelölték meg Duna-forrásként!

A forrás és a folyó kezdete sem esik egybe, ami fából vaskarikának tűnik, ám így igaz. A Donaueschingenben eredő Duna patak ugyanis – mesterséges föld alatti csatornán belefolyik a Brigachba, ami azután egyesül a Breggel, s csak ez utóbbi ponttól nevezik a folyót Dunának.

Nem egységesek az adatok arra nézve sem, hogy hány országon folyik keresztül a Duna: hol 7, hol 8 országot említenek. A valóság viszont az, hogy a következő 9 ország mondhatja valamilyen mértékben magáénak a Dunát: Németország és Ausztria (Donau), Szlovákia (Dunaj), Magyarország (Duna), Horvátország, Szerbia és Bulgária (Dunav), Románia (Dunarea), illetve Ukrajna (Dunay). A főág ugyanis Romániában, ám a mellékág Ukrajnában ömlik a Fekete-tengerbe.

Nincs Európának másik olyan folyója, amelynek folyami kilométereit a Dunához hasonlóan a folyásiránnyal szemben, a torkolattól számlálnák.

Duna-süllyedés/Duna-elszivárgás: a 2824-es (elméleti) folyamkilométernél a Duna teljes vízmennyisége eltűnik a mederből, s 12 km-rel arrébb, mint új folyó (Aach) indul útjára. Így bár a Duna torkolata a Fekete-tengernél van, mivel az Aach a Boden-tóba ömlik, onnan a Rajnán keresztül az Északi-tengerbe is eljut a vize. Az Északi és a Fekete-tengert viszont a Duna-Majna-csatornarendszer köti össze.

Németországi szakasza kb. 580 km, és Baden-Württemberget és Bajorországot szeli át. Legészakibb pontja Regensburgnál van. Korlátozásokkal Ulmtól, teljesen Regensburgtól hajózható.

Ausztriai szakasza kb. 350 km (Hainburg: 1872,7 f.km → Achleiten: 2222 f.km)

· ~~Donautempel~~ (1910) [Arra a helyre építették, ahol a Duna a Brigachba ömlik.]

· St. Johann-Kirche (1747)

o késő gótikus Donaueschingeni Madonna

WOLTERDINGEN

· Breg-folyó

HUBERTSHOFEN

· St. Sebastian

MISTELBRUNN

· Markuskapelle - Szt. Márkus freskós templom

BUBENBACH, EISENBACH

· SCHWARZWALD - Fekete-erdő