Kisalföld, 2024. aug. 14. (szerda)
Pannonhalma–Párizs: öt karika 2000 kilométeres túrával - Fotók
Tizenhét pannonhalmi bencés és egy révais diák indult kerékpárral július 27-én a hajnali imaóra után a párizsi olimpiára az apátság újjáépítésének 800. évfordulóján. A kalandos kerékpártúrát Horváth Tamás tanár szervezte. Két hét alatt tették meg a 2000 kilométert, az élményekkel teli utazásról hétfőn értek haza.
A diákok három táv közül választhattak. Az első szakasz az 500 kilométerre lévő Passauig, Boldog Gizella – Szent István király felesége – ottani sírjáig tartott, ott volt az első pezsgőpukkasztás. A második cél a Duna forrása volt 1000 kilométernél. Miután végighaladtak a folyó mentén a legedzettebbek, kilencen 2000 kilométert tekertek Párizsig, a közel 60 kilométeres városnézéssel együtt. Bár jegy nélkül nem remélték, de néhány versenyre is bejutottak, hogy szurkoljanak a magyar érmekért.
Barki Andrea
A legkitartóbb bencések Párizsig tekertek.
A kétezer kilométeres zarándoklat volt a legnagyobb vállalkozásuk a pannonhalmi diákoknak. Izgalmas útjuk volt. Tekertek bringa-, föld- és közúton egyaránt. A tájékozódáshoz használtak térképet, telefont, de azért így is eltévedtek néha. Aludtak kempingben, szerzeteseknél, de volt, hogy vadkempingeztek. Amerre jártak, megnéztek templomokat, kastélyokat, várakat, fürödtek tóban és a Dunában is.
Egy ilyen kerékpározást nem lehet egyedül végigcsinálni, kell a közösség ereje.
Balesetmentes útjuk során rengeteg kedves támogatóval, segítővel találkoztak. Mindössze három defekttel voltak kénytelenek megküzdeni, no meg a sok váratlan helyzettel. A két hétben fegyelmezetten kellett követni a menetrendet ahhoz, hogy a csapat időben odaérjen Párizsba, ezért ha esett, ha fújt, menni kellett. Útjuk során, de a francia fővárosban is, látván a magyar zászlót, rengetegen érdeklődtek úti céljuk felől, és elismeréssel adóztak teljesítményüknek. Mindenhol nagyon kedvesen fogadták őket, volt, ahol szállást, reggelit, vacsorát kaptak a helyiektől. Bár nem remélték, de bejutottak a versenyekre is.
A teljesítmény megnyitotta a kapukat az olimpiai versenyekre
– Sajnos az olimpiára nem tudtunk belépőjegyeket szerezni, mégis sikerült bejutnunk a versenyekre. Amikor Párizsba érkeztünk, ott bicikliztünk el, ahol a kajak-kenu számokat rendezték. Amikor elmeséltük, hogy kétezer kilométert tekertünk, a jegyszedő, elismerve teljesítményünket, kacsintott egyet, és beengedett bennünket, így láttuk a döntőket, szurkolhattunk a magyaroknak és örülhettünk az érmeknek. Másnap bejutottunk a férfi pólósok bronzmeccsére is, ahol lelkes drukkolásunk átragadt a francia nézőkre is, és együtt szurkoltunk a magyarok győzelméért – mesélte Horváth Tamás, az út szervezője. Arról is beszámolt, hogy több tízezer ember futotta le a férfi maratoni verseny után a több mint 42 kilométeres távot egészen hajnalig, vasárnap pedig látták, ahogy a maratonista hölgyek pár másodperc alatt elsuhantak előttük.
Ha már ott voltak a francia fővárosban a fiatalok, természetesen körbekerekezték Párizst, s a 800 éves Pannonhalmi Főapátság diákjai megnézték kívülről az újjáépített Notre-Dame-ot is az egyéb nevezetességek mellett.
– Mi volt a legnagyobb élmény a két hét alatt? – kérdeztük Horváth Tamást.
–
Egyrészt egy nagyon jó közösség alakult ki. Bár a résztvevők a tanév
során különböző túrákon már találkoztak, egy ilyen menet más dolgokat
hoz ki az emberekből. Kiderülnek az erősségeink, gyengeségeink. Egy
ilyen kerékpározást nem lehet egyedül végigcsinálni, kell a közösség
ereje. A 2000 kilométerre kellett a lelkesedés, mert mindenkinek máskor
van a holtpontja, máskor fárad el, de mindig van, aki biztatja a
többieket a kitartásra. A másik emlékezetes élmény pedig, hogy olyan
emberekkel találkoztunk, akik segítettek, biztattak bennünket. Nagyon
lelkesítő volt, ahogy kikiabáltak az autóból a zászlót látva, hogy
„Hajrá, magyarok!” – válaszolta a csapat vezetője.
– Nap mint nap több mint 100 kilométert megtenni kerékpárral embert próbáló feladat. Mi volt a legnehezebb?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése