Hortobágyi Cirill OSB főapát Leó pápa törökországi útjáról: Erős jel, ami Isztambulban történt!
A nikaiai zsinat 1700. évfordulóján tartott megemlékezések új lendületet adnak a keresztény egységtörekvéseknek Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát szerint, aki Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka meghívására vett részt Isztambulban XIV. Leó pápa apostoli útjának néhány programján. A főapát hangsúlyozta: a nikaiai hagyomány ma is testvéri együttműködésre hív.
– Részt vehetett a nikaiai egyetemes zsinat 1700. évfordulója alkalmából szervezett apostoli út programjain. Minek volt köszönhető ez a megtisztelő meghívás?
– Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka meghívására utaztam Isztambulba erre a találkozóra, a szombati doxológia közös elimádkozásán és vasárnap a Szent Liturgián vettem részt a Fanarban, a Szent György pátriárkai székesegyházban XIV. Leó pápával és az egyházak vezetőivel, valamint a keresztény felekezeti világszövetségek képviselőivel együtt. 2023-ban a Pannonhalmán tartott ökumenikus konferenciának „Keresd a békét és járj utána” mottóval a béke és a vallások közötti párbeszéd volt a témája. Itt a fő előadónk Bartholomaiosz pátriárka volt. Öt napot töltött monostorunkban. Nagyon jól érezte magát, találkozott a konventtel, részt vett az imádságainkon. Meghívott viszontlátogatásra a következő évben, amikor is személyes vendégeként egy hetet tölthettem nála. Nagyon kedves alkalom volt: november 30-án érkeztem, és kérésére december 6-ig, Szent Miklós ünnepéig maradtam. Magával vitt Myrába, Szent Miklós városában ő mutatta be a Szent Liturgiát, végig ott lehettem vele. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka tanújelét adta, hogy mennyire értékeli a szerzetesközösségünket. Számontart bennünket. A pátriárka maga is szerzetes, és az ortodoxiában a szerzetesség szerepe különösen kiemelkedő.
Már 2023-ban mondta, beszélt Ferenc pápával, és közösen tervezik a zsinat jubileumának méltó módon történő megünneplését, és már akkor említette, hogy vár engem majd erre az alkalomra. Ezúttal is jó volt megérkezni, talán túlzás lenne azt mondani, hogy „haza” –, de mindenképpen olyan ismerős helyre mentünk, ahol éreztük, hogy testvérek vagyunk.
Jó volt látni az ismerősöket is, mert többször voltunk a Fanarban (Fanar Isztambul egyik városrésze; az Ökumenikus Patriarkátust az ortodox egyházban így is szokás nevezni, görögül lámpást, világítótornyot jelent – a szerk.), és nagy szeretettel vártak most is minket.
Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi
főapát és Dejcsics Konrád OSB, a Pannonhalmi Főapátság kulturális
igazgatója az isztambuli Szent György pátriárkai székesegyházban
a doxológia (istendicsőítés) közös elimádkozásakor
– Pannonhalma szerepe, mint hídépítő, még Szent II. János Pál pápa személyéhez kötődik. Milyen új impulzust kapott ebben a törekvésben?
– Sok szempontból újabb megerősítés volt a mostani találkozó számunkra abban, hogy
az ökumenizmus feladat, az egységtörekvés nagyon fontos kihívás, amit nem szabad veszni hagyni.
Megerősítő volt mindaz, amit erről hallottunk. Leó pápa beszédeiben kifejtette, hogy a Katolikus Egyház egyik prioritása a keresztények egységének előmozdítása. Ahogy fogalmazott, római püspöki szolgálata egyik központi feladata lesz az egyetemes Egyház szintjén az egység építése és annak megőrzése. Ebben mi – II. János Pál pápa felhívására – folytatjuk azt, amit elkezdtünk. Ferenc pápától is megerősítést kaptunk ebben a feladatban, most pedig Leó pápa az egységért való imádságot és tetteket kvázi minden katolikus feladatává tette. Folytatnunk kell ezt a munkát.
– Mire tanítanak a nikaiai hagyományok?
– A mai İznikben, a korábbi Nikaiában, a romoknál, a tó partján gyertyát gyújtottak és ökumenikus imatalálkozót tartottak. A bevezetőben Bartholomaiosz pátriárka azt mondta: az előttünk álló feladatokhoz, amelyek kihívást jelentenek a világban, szükségünk van a nikaiai atyák tanúságtételére és összefogására. A pápa ugyanezt hangsúlyozta:
a világ keresztények elé állított kihívásai – az ökológiai válság, az új technológiák, különösen a kommunikáció terén, a háborús feszültségek – olyan kihívások, amelyekre csak együtt lehet választ adni.
Nincs külön protestáns, ortodox és katolikus válasz a fenyegető ökológiai válságra; a világ állapota sürgeti a tettek szintjén való összefogást.
– XIV. Leó pápa és I. Bartholomaiosz pátriárka közös nyilatkozatot írtak alá találkozójuk és az első nikaiai egyetemes zsinat 1700. évfordulója alkalmából. Egy-egy ilyen nyilatkozat hogyan hat a vallások közötti együttélésre?
– A nyilatkozatok nagyon fontosak. Az irányt mindig a vezetőknek kell megadniuk. Egy nyilatkozat önmagában nem old meg mindent, a hétköznapokban, ha „aprópénzre váltjuk”, az hozhat változást. Ha a vallások vezetői tudnak együtt imádkozni, és eljut a híre az emberekhez, hogy a római pápa és a konstantinápolyi ökumenikus pátriárka – a kölcsönös kiközösítést VI. Pál pápa és Athenagorasz visszavonta (a közös nyilatkozatot 60 éve, 1965. december 7-én tették közzé – a szerk.) – együtt imádkoznak, közösen tekintenek a jövőbe, erősíteni akarják az együttműködést, békességben vannak, támogatják és értékelik egymást, akkor az átlagember is azt érzi: nekünk is keresnünk kell a kapcsolatot, és nem tekinthetünk fenntartásokkal a másikra. Nem szabad ítélkezni egymásról a különböző hagyományok miatt.
A hit lényegi egysége – a Szentháromságba vetett hit, Krisztus istensége – ad elég muníciót ahhoz, hogy béketeremtők legyünk, és beleálljunk a testvériség kultúrájába.
– A polarizált magyar társadalomba Pannonhalma bencés közössége hogyan tudja bevinni a testvériség kultúráját?
– Úgy gondolom, minden keresztény közösségnek az a feladata, hogy bármilyen polarizációt látunk, ne siessünk kétségbe vonni a másik jóindulatát és jó szándékát. Ha bizonyos kérdésekben nem értünk egyet, attól még az emberi tiszteletet meg kell adni a másiknak, és próbálni kell megtalálni azokat a területeket, ahol együtt tudunk működni.
Sok mindenben különbözünk ebben a világban, az emberi gondolkodások között is sok a különbség, de emberségében a másikat megsérteni vagy megalázni nem szabad. Keresni kell azokat a pontokat, ahol együtt lehet működni. Az elszigetelődés és elhatárolódás nem visz előre. Mi a magunk eszközeivel ezt próbáljuk tenni azokkal az ökumenikus alkalmakkal, amelyek a felekezetek közötti párbeszéd gesztusai: nagyböjti közös bűnbánati liturgiát tartunk protestánsok és katolikusok együtt itt a bazilikában. Hiszen húsvétkor Krisztus feltámadására, nagyböjtben az ő szenvedésének ünneplésére készülünk – ez minden felekezet közös titka. Ha ezekben együtt tudunk lenni, akkor más téren is könnyebben tekintjük egymást embernek, és segítő kezet nyújtunk, ha a másik bajban van, és nem érezzük a feszültséget és a különbséget.
A Szent Liturgián az isztambuli Szent György pátriárkai székesegyházban
– Volt személyes találkozásban része Leó pápával?
– Egészen közel ment el mellettünk, köszöntünk egymásnak, mosolygott – én is mosolyogtam. November 11-én, Szent Márton napján Rómában – 125 évvel ezelőtt XIII. Leó pápa szentelte fel a Szent Anzelm Egyetem bazilikáját, és most XIV. Leó pápát hívták meg oda – kezet fogtunk, bemutatkoztam neki. Ezért azt érzékeltem a Szentatya gesztusából, hogy felismert. Örvendetes volt Koch bíborossal is találkozni, aki többször járt nálunk, személyes kapcsolatban vagyunk.
– Ön személyesen hogyan élte meg a találkozó légkörét? Mit jelent ez a magyar hívők számára?
– Nagyon szép volt megtapasztalni, hogy más a nyelv, más a hagyomány, más a kultúra: a keleti liturgia szimbólumokkal teli gazdagsága, az énekek, a ruhák, a tömjén használata – míg a nyugati kultúra inkább racionálisabb, kevésbé misztikus, ugyanakkor törekvő és erőteljes. Ez a kettő nincs ellentétben, inkább kiegészíti egymást. Talán ez az üzenete is: ne a széthúzás, hanem a bizalom és a közeledés útját keressük. Bár a kereszténység három ágra szakadt, a hit egy, a hit ugyanaz maradt. Három hagyomány alakult ki, de ugyanabban a Szentháromságban – Atyában, Fiúban, Szentlélekben – hiszünk, és ez összefog bennünket.
Erős jel, ami Isztambulban történt! A világ mindenhol polarizálódik, egyre több ember véleménybuborékban él, ám az Egyház nem errefelé tart!
Leó pápa és Bartholomaiosz pátriárka felmutatta, hogy egyházaink a történelem jelen körülményei között készek újra a béke, a kiengesztelődés és az egység tanúságtételét nyújtani a világnak.
Fotó: Vatican Media; portré: Merényi Zita (archív)
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése