Királyok, Szentek, Monostorok – vándorkiállítás a Pannonhalmi Főapátságban

Kinek a temetkezését rejti a pannonhalmi apátsági templom főhajója? András király vagy Dávid herceg csontjait találták meg Tihanyban? Mit lát a LIDAR technológia, amit más nem? Élhetett Szent Gellért a bakonybéli Szentkút remetelakjában? Hol volt a bakonybéli monostor kerengője a korai időkben? Többek között ezekre a kérdésekre kaphat választ az, aki meglátogatja a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Királyok, Szentek, Monostorok projektjét bemutató vándorkiállítást, ami Tihany, Bakonybél és Budapest után most a Pannonhalmi Főapátságban tekinthető meg, 2025. április 21-ig.

A 2025. február 14-én megnyílt tárlaton a tihanyi, a bakonybéli, a pannonhalmi és az almádi bencés monostor korai időszaka villan fel a régészeti, művészettörténeti és bioarcheológiai diszciplínák szemüvegén keresztül. A 2021 és 2024 között elvégzett kutatások eredményei jól mutatják, hogy mennyi nyitott kérdést tartogatnak még a korai bencés szerzetesség történeti-építészeti emlékei.

Fotó: Hajdú D. András

Ahogy azt a kiállításmegnyitón Dr. Balogh Balázs a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója elmondta, a projekt három nagy szakaszban zajlott 2020. december 1. és 2024 december 31. között. Az elsőben a Tihanyi Királykriptát kutatták. Az ásatás egyik fő kérdése az volt, hogy azonosítható-e bármi az egykori királytemetkezésből, illetve a későbbi évszázadok használata milyen nyomokat hagyott az épületen, mennyiben tekinthető a mai altemplom 11. századinak.

Fotó: Hajdú D. András

A második fázisban a bakonybéli monostor udvarán folytak régészeti ásatások, amelyek során meglelték a kerengőt és meghatározták a korai monostor épületeinek elhelyezkedését. Továbbá elvégezték Bakonybél-Szentkúton a feltételezett remetebarlang feltárását, és lezajlott a Tihanyi félsziget úgynevezett Lidar-felmérése.

A harmadik szakaszban vizsgálták az almádi nemzetiségi bencés monostorok temetkezéseit természettudományos módszerekkel, illetve feltárták a pannonhalmi monostor északi udvarát, ahol korai szerzetesi temetőt találtak. Nagy jelentősége volt az úgynevezett Uros-sír újranyitásának, és az ott talált csontmaradványok szénizotópos kormeghatározásának. Uros apát a magyar középkori egyháztörténet kiemelkedő alakja volt. Hozzá fűződik a szerzetestemplom középkori felújítása. A kutatók arra keresték a választ, hogy az általa 1224-ben felszentelt pannonhalmi templom központi helyén megtalált sírhely az apát temetkezési helye-e. Bár a szénizotópos vizsgálat nem igazolta, hogy Uros csontmaradványait találták volna meg, de valószínűleg egy másik jelentős apátot temethettek el a főhajóban.

Fotó: Hajdú D. András

A hároméves projekt főbb eredményeit és a régészeti kutatások során fellelt tárgyi emlékek egy részét mutatja be a most nyílt kiállítás. A tárlaton egy labort is berendeztek a szakemberek, amelyen keresztül bepillantást nyerhetnek a látogatók a legújabb kutatási módszerekbe.

„A bencés szerzetesség Magyarországon több mint ezer éve formálja a hit, a tudomány és a kultúra egységét. A korai monostorok nemcsak az imádságban, hanem az oktatás, a könyvmásolás, a gyógyítás és a gazdálkodás központjai is voltak. Ez a kiállítás és a mögötte álló tudományos munka azt bizonyítja, hogy a bencés örökség nem csupán múltunk része, hanem jelenünk és jövőnk meghatározó alapjai is” – mondta dr. Balogh Balázs főigazgató a megnyitón.

Fotó: Hajdú D. András

Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát köszöntőjében Pázmány Péter esztergomi érsektől idézett: „Reám szeretett hazám egykor virágzó állapotának emléke emelő és vigasztaló hatást gyakorol. ily szép és örvendetes látványt nyújthattak ama nagyszámú monostorok, midőn jól rendezett őrhegyek gyanánt őrködtek az ország fölött… Most ellenben miután szétszórattak a szentély kövei s romokba dőltek a kolostorok, – Isten kegyelme is elhagyott.” Pázmány 1626-os gondolataira reflektálva Asztrik atya elmondta, hogy korunkban talán nekünk sincs optimizmusra okunk, hisz háborús veszélyben él a ma embere is, mégis hisszük, hogy Isten kegyelme nem hagyott el bennünket. „Amikor Pázmánnyal fájlaljuk egykori monostoraink pusztulását, öröm és vigasz, hogy jöttek és itt van egy nemzedék, amely felkutatta, újraértékeli a leomlott romokat, hogy okuljunk belőle, hogy a gyökerek üzenetét tisztábban hallhassuk.” Majd köszönetét fejezte ki a Kutatóközpontnak és a szakembereknek, hogy az újrafelfedezés öröméből a kiállítás és a munkát bemutató dokumentumfilm révén részt kaphatunk.

Fotó: Hajdú D. András

A kutatás projektvezetője Szovák Kornél, míg koordinátora Mende Balázs Gusztáv. A tárlat 2025. április 21-ig ingyenesen tekinthető meg a Főmonostori Kiállítótérben.